Iskolák állami átvétele: hosszabb eljárásra kell számítani

Az I. Köznevelési Konferencia elsősorban a közoktatásban dolgozó pedagógusokhoz szólt. Hoffmann Rózsa előadása az új köznevelési törvény értelmezését, összefüggéseinek feltárását célozta meg, illetve az államtitkár utalt rá, hogy az ennek nyomán megfogalmazott javaslatok még helyet kaphatnak a megszülető törvényekben. A december 19-éről 20-ára elfogadott új törvény körüli feszültségekkel kapcsolatban hangsúlyozta, a Klebersbergi törvények megszületését is két-három éves előkészület és komoly parlamenti viták előzték meg, mégis erős iskolarendszer kiépülését eredményezték. Hoffmann Rózsa elmondta, a legfőbb változás az alapelvekben, hogy az oktatást közszolgálatként nem pedig szolgáltatásként definiálják. Emellett a pedagógus életpályamodellre utalva kiemelte: "végre egy kormány, amely belátja, a köznevelés minősége nem emelhető anélkül, hogy a pedagógusok ne kerüljenek jobb helyzetbe a finanszírozás tekintetében is."
Princzinger Péter az iskolák fenntartásának állami átvételével kapcsolatban megjegyezte, hosszabb eljárásra kell számítani, mint a megyei-önkormányzati átvételeknél, hiszen míg ott két fél tárgyalt egymással, itt az állam több száz intézménnyel kell megegyezzen. "Az átvétel nem cél, hanem eszköz. Az állam fenntartóként való bekapcsolódása azt a célt szolgálja, hogy a köznevelési törvény a jelenleginél hatékonyabb legyen" - mondta Princzinger Péter. Az elnök azt is hangsúlyozta: a fenntartói jog átadás-átvételi procedúra csak a közfeladat-ellátás áttekintése, az újratervezés és a felmérés fázisa után következhet. A köznevelési törvény intézkedései kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az átalakítások célja nem a költséghatékonyság, hanem az egész rendszer oktatási feladatokhoz és gyereklétszámhoz való optimális igazítása.

Standjaiknál az intézmények a hallgatói életet is bemutatták
A Papp László Sportarénában felállított több száz stand között a fővárosi egyetemek és főiskolák mellett a vidéki intézmények is képviseltették magukat. A Miskolci Egyetem kilenc kar képzéseivel várta a látogatókat, akik többsége az első napon a gépészmérnöki- és informatikai karon meghirdetett szakok iránt érdeklődtek, illetve nagy számban voltak még kíváncsiak a jogászképzésekre is. A Dunaújvárosi Főiskola standjánál sok érdeklődő állt sorban, akik a kilenc alapképzés mellett mesterképzések, felsőfokú szakképzések, valamint szakirányú továbbképzési szakok közül válogathattak. A főiskola a szakok népszerűsítése mellett a hallgatói élet bemutatására is nagy hangsúlyt fektetett, így a látogatók tájékoztatást kaphattak az intézmény kulturális szabadidős és sport programjairól, valamint az ezen a szombaton zajló nyílt napról.

Magyarok francia lehetőségekkel
Nemcsak az ország, hanem Európa különböző pontjairól is érkeztek felsőoktatási intézmények. A Campus France nemzetközi ügynökség standjánál francia felsőoktatási intézményekről kaptak tájékoztatást a diákok, akik a magyar érettségivel akár francia egyetemekre és főiskolákra is jelentkezhetnek. Ahogy Bob Kaba Loemba, a Francia Nagykövetség Ösztöndíj Iroda vezetője elmondta, a magyar diákok ugyanolyan költségek ellenében vehetik igénybe a francia felsőoktatást, mint francia társaik: azaz a felvételt követően évi 171 euró befizetésével megkezdhetik a külföldi képzést. A nagyobb költségeket megkívánó szállás finanszírozásában pedig a francia állam segíti a hallgatókat az egyetemistáknak járó támogatásaival. A diákok közül sokan nemcsak a választott szak szempontjából terveztek előre: hosszú sor kígyózott az EU-Diákok Iskolaszövetkezet pultja előtt, ahol főleg a nappali tagozat mellett vállalható munkák iránt érdeklődtek a látogatók. Az időszakos telefonos és bolti kisegítő munkák mellett azonban adott képzési területhez kapcsolódó gyakornoki programokkal is megismerkedhettek a standnál.
(www.edupress.hu)